A családom évtizedek óta készít pálinkát a környező városok számára. Én pedig elsősorban sütni-főzni szerettem mindig is. Imádtam kenyeret sütni, de a jó pörkölt illat mellett sem tudtam elmenni. Egy idő után azonban elkezdtem érdeklődni a pálinkák iránt és mindenképpen tudni akartam a receptet hozzá szüleimtől, így hát én is részt vettem a családi bizniszben. Nem igazán volt szükség a környékünkön hirdetni a pálinkáinkat, mivel a településen mindenki ismert mindenkit, azonban egy idő után egyre inkább felhígult a társaság és egyre kevesebb lett a bevétel. Ennek hatására döntöttem el, hogy máshol is láthatóvá kell tennünk a minőségi pálinkáinkat. Sajnos az üzlet nem ment annyira jól, mint szerettem volna, ezért különösen mélyre zuhantam és nem láttam értelmét a családi hagyomány fenntartásának. Elkezdtem fogyasztani a saját készítésű pálinkáinkat, egy idő után pedig már mindegy volt mit ittam, csak az számított, hogy alkohol legyen. Évek teltek el keserűségemben, mert magamat hibáztattam azért, hogy nem tudjuk magunkat fenntartani a pálinkaeladással. A családom igyekezett továbbfolytatni a munkát, azonban olyan helyzetbe voltunk, amely mellé vállalniuk kellett nekik is munkát.
Néhány hónapja elmentem az éves gimis osztálytalálkozóra, ahol ott volt az egyik volt legjobb haverom is. Sokat beszélgettünk és természetesen sokat is ittam, de még elpanaszoltam a pálinkás esetemet is. Az ismerősöm felismerte a háttérben zajló problémát, ezért javasolta, hogy minél hamarabb keressek fel egy addiktológus szakembert, mert ha ez így megy tovább, akkor nem sokáig maradok életben. Gyorsan bejelölt ismerősnek, és üzenetben elküldte a felepulok.hu/kapcsolat oldalt, mivel van egy ismerőse, akinek hasonló problémája volt évekkel ezelőtt és rajta ők segítettek. Egész este ezen rágódtam, hogy miért ajánlotta nekem ezt a klinikát, holott teljesen kordában tartom az alkoholfogyasztásom. Persze rendszeresen fogyasztottam akkoriban, de úgy éreztem nekem ez így megfelel, és jobban vagyok az alkohollal, mint nélküle.
Teltek a hetek, és csak az észleltem, hogy egyre több nap kiesik és nem emlékszem semmire, és már mindennapossá vált a családommal való veszekedés is. Sokat rágódtam továbbra is a klinikán, melyet ismerősöm mutatott, de ekkor el is szántam magam, hogy felkeresem őket. A honlapjukon megláttam ezt az ún. Minnesota-modell nevezetű terápiát, amely önsegítő csoportok elvein alapul. A programhoz tartozik csoportterápia, különböző előadások, a személyzet multiprofesszionalitása, családi tanácsadás, élettörténetek megosztása, közösségi önsegítő csoportokban való részvétel és a testi aktivitás.
A Felépülők magánklinika oldalán kiderül, hogy kezelésnek az a célja, hogy az alkoholbetegségben szenvedő felismerje, hogy mi a problémája és azt, hogy segítségre van szüksége. A páciensnek a program alatt meg kell tudnia tanulni min kell változtatnia ahhoz, hogy alkohol nélkül tudjon élni, illetve fel kell ismernie, hogy felelős magáért.
Engem megfogott ez a kis összefoglaló a Minnesota-modellről, ezért megkerestem őket személyesen is és ezzel elkezdődött első utam a józanság felé. Hetek teltek el egyéni konzultációs segítséggel, amikor kezdtem úgy érezni, hogy van értelme az életemnek alkohol nélkül is. A gondolataim sokszor a pálinkafőzésen jár, de nem mint alkoholista, hanem mint üzletember, aki amint sikerül teljesen leszokni az alkoholfogyasztásról, beleveti magát a nagy pálinkaértékesítésbe, azon belül is új recepteket szeretnék kitalálni a készítéséhez, amelybe beletartozik az is, hogy minél több ízt fogunk tudni felsorakoztatni.
Nagyon sokat köszönhetek a magánklinikának, akiket a felepulok.hu/kapcsolat linken ti is megtaláltok, ha szükségetek van rá.