Fiatalon nagyon örültem volna, ha már a nyáron, diákmunka során megtanulom az alap konyhai fogásokat. Étteremben dolgozni pedig maga lett volna a mámor! Meg is lepődtem, mikor láttam ezen az oldalon: diákmunka, hogy milyen sokszínűek a lehetőségei ma már a fiatalságnak, ha egy kis bevételre szeretne szert tenni.
Mindenféle kategóriában nézelődhetnek itt, a Topiworkön a diákok. Van fizikai munka is mondjuk, de műszaki jellegű is, és vannak IT szakismereteket igénylőek, távmunkák, illetve ha valaki marketinges vagy gazdasági tanulmányokat folytat, szintén kamatoztathatja a tudását. A weboldal nagyon szép, áttekinthető. Egyből látszik, hogy pontosan mi az elvégzendő feladat egy-egy munkán belül, illetve látszik az is, hová kell menni miatta (fizikailag). Jó fej dolog ezeket minden esetben kiírni, én legalábbis megőrülök, amikor munkák között böngészve egyesével kell rákeresgélnem a cégek nevére, mert nem írják ki egyből a munkavégzés helyét. Emellett szintén van egy nem elhanyagolható szempont. Ez a fizetés. Az oldalon feltüntetik az órabért is, ami az adott munkához jár. Ez számomra ismét megint nagyon szimpatikus – kiindulva abból, mennyien nem teszik ezt.
Vannak egyébként alkalmi diákmunkák is, hogyha valakinek csak egyszer-egyszer fér bele az idejébe munkát vállalni. Ahogy nézelődtem az oldalon, kissé el is fogott az irigység. Kiváló szakmai gyakorlatra lehet szert tenni diákmunkák által, amit aztán be lehet írni az önéletrajzba, és a HR-esek örülni fognak neki. Nem is beszélve arról az önbizalomról, amit az a diák szerez, aki dolgozott már picit a hivatásában. Egészen máshogy indít a munkaerőpiacon, akinek van tapasztalata, azzal szemben, aki színtisztán csak tanult az iskola évei alatt.
A járvány óta megszaporodtak az otthonról végezhető munkák is, így már a távolság sem kifogás. Nem kell órákat utazni, hogy valaki dolgozni tudjon.
A diákmunkával megszerzett minden pénzösszeg teljesen más érzetű, mint a zsebpénzként kapott összeg. Ezt is csak úgy tanulja meg egy gyerek, ha dolgozik. A fizetést aztán mindenféle jópofa dologra el lehet költeni. Fesztiválra, csajozásra, pasizásra. Vagy ha arról van szó, a következő tanév kifizetésére.
A szülőket is arra bíztatnám, vegyék rá a diákéveket tengető csemetéiket arra, hogy bátran merítkezzenek meg hamarost a munka világában. Nem kell nyakig, elég bokáig persze. Később hálásak lesznek nekik, hogy nem hagyták őket évekig csal lustálkodni.
A diákoknak pedig azt mondanám: nem kell úgy felfogni a diákmunkát, mintha kényszer volna. Lehet poén is tehát. Na meg a felelősségről, kötelességekről is lehet szó, és a közösséghez tartozáshoz. Ha bekerül egy munkahelyre az ember, onnantól felel a saját feladataiért, és a többiekért, az egész csapatért. Ezt egy osztályközösség, vagy az egyetemi hallgatói közeg nem tudja egészében reprezentálni. S persze jó lehetőség ez arra is, hogy a diákok kapcsolatokat alakíthassanak ki, amikből később profitálhatnak is. A kapcsolati tőke sokat ér. Jó társaságban meg repül az idő. Így hát a diák gyakorolhatja az alkalmazkodást, a beilleszkedést, ha ő is jól akarja érezni magát egy összeszokott közösségben.
Mindent összegezve, a diákmunka olyasmi, aminek csak haszna lehet. Talán eleinte bonyolultnak tűnik összehangolni a tanulást a munkával, és sok egyeztetést igényel, hogy ne üssék egymást a tanórák, előadások meg a munkaórák, de hosszútávon kifizetődik az erőfeszítés. Azt meg jó minél korábban megtanítani mindenkinek, hogy mi mindenre képes a tudásával, s mit tud elérni a kitartásával.
Nézzetek szét ezen a diákmunka oldalon, egész biztos találtok kedvetekre való diákmunkát!